A tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom belső részében óriási károk keletkeztek a szakszerűtlen tetőfelújítás miatt. A fapadok eláztak, a frissen festett kazettás mennyezetet foltok borítják, az orgona játszóasztala is látott már szebb napokat. A több mint 200 éves épületnek 2020-ban kezdték el a felújítását, amihez bruttó 163 millió forint állami támogatást kaptak. A legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozó kezdett neki a projektnek, akin kifogott a munka. A tető hónapokig ázott, mert új nejlonra sem volt pénz. Az eredeti tervek szerint a felújítást 2021 nyarán kellett volna befejezni, de még mindig nem nyitották meg a templomot a hívek előtt.
„A templom felújítás miatt zárva, de Isten országa ma is nyitva számodra” – ez a megkopott felirat fogadja a tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom látogatóit már egy jó ideje. A több mint 200 éves templomot 2020-ban kezdték felújítani bruttó 163 millió forint állami támogatásból. Azonban a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozón kifogott a tető felújítása. A munkálatok 2020 decemberében megtorpantak, a nejlon fóliát idővel letépte a szél, pénz pedig nem volt újra, így hosszú hónapokig ázott a templom. Mivel az épület zárva volt, a belső károkat külső szemlélő ezidáig nemigen láthatta.
Az Átlátszó.hu ellátogatott Tiszaföldvárra, ahol konstatálták, hogy ugyan az új kivitelező végzett a tetővel, de a hosszú ázásnak meglett a böjtje: a templom belső tereiben óriási károk keletkeztek.
A templom ugyan rendszerint zárva van, de a látogatáskor a tekintélyes fa ajtó éppen nyitva állt. A templom kertjében lévő árkon átlépve, a nyitott ajtón Isten házába belépve szerették volna megtudni a lap munkatársai, igazak-e a hírek, hogy eláztak a padok és az értékes orgona.
Sittes zsákok között hatalmas por fogadta őket, éppen az épület takarítása zajlott. Nagyon sokat dolgoztak azért, hogy a sitt legalább már zsákokban legyen. Az első ránézésre látszódott, hogy a munka arányaiban sokkal nagyobb, mint amit két-három takarító el tud pár nap alatt végezni. Ezért önkéntesként másnapra bejelentkeztek a lap munkatársai.
Amikor körbenéztek a templomban, akkor meglátták az orgona romos állapotú billentyűzetét. Egyúttal újabb aggodalomra okot adó jelenség is tapasztalható volt a templomban: a kék színű kazettás mennyezeten foltok ütöttek ki, amiket szabad szemmel is lehet látni. Mivel évekig ázott a templom, a mennyezet újrafestése is szakértelmet igényelne.
Szerették volna megtudni, hogy mekkora kár keletkezett a templomban, és mi tudható be a szakszerűtlen felújításnak, és a beázásnak. Az Átlátszó kérdésére Fekete Károly Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nevében Vojtkó Ferenc kommunikációs tanácsadó válaszolt.
„Sajnos a kivitelezők jelentős károkat okoztak” – írta levelében a kommunikációs tanácsadó.
„Ennek feltárása, illetve a feltárt eredmények alapján megszületett intézkedések most vannak folyamatban. A károk felmérése az egyházközségi oldalról megtörtént és a napokban várjuk az Örökségvédelmi Hivatal illetékeseinek javaslatát, hogy a helyreállítás módját, anyagát az előírásoknak való megfeleltetését megfogalmazzák, ennek alapján tudjuk megállapítani a kár valós anyagi vonzatát.”
Amikor másnap elmentek takarítani, akkor Muzsik Tamás lelkész egy másik férfivel épp a kék kazettás mennyezetet vizsgálta. A foltok nem odavalók, valószínűleg meg kell majd valakiknek „szakérteni”, hogy az éveken át vizesedő falak milyen festéket viselnek majd el – kapták el a beszélgetést.
Muzsik Tamás szemmel láthatóan nem örült az újságírók érkezésének, amikor nem voltak hajlandóak távozni, akkor pedig rendőrt hívatott. A rendőrök tanácstalanul hívták a főnöküket, aki azt mondta, nem igényel intézkedést a szituáció. Muzsik Tamás végül azzal oldotta fel a helyzetet, hogy elment ebédelni, és bezárta a templomot. A templomon kívül azért még pár gyalázkodást eleresztett a tiszaföldvári gyülekezet lelkipásztora.
A két kivitelezési ütemben megvalósuló beruházás során összesen bruttó 163 millió forintot költöttek a templom felújítására. Ebből a torony felújítására bruttó 13 millió forintot szántak, a templomhajó feletti tető rekonstrukciójára pedig bruttó 150 millió forintot. A Tiszántúli templomépítési programra összesen 5,7 milliárd forintot (EGYH-KCP-17-P-0169) költött az állam.
A templom felújításával eredetileg a Creator Building Szociális Szövetkezet bízták meg. A torony renoválása még időben befejeződött, ám a tetőfelújítás 2020 decemberében megtorpant, egész egyszerűen azért, mert a kivitelező nem készült el, a megadott határidőket nem tartotta be. A szerződést végül 2021 júliusában felbontották. A céget azóta felszámolták.
A tető egyszeri nejlon borításának költsége (ami nem is tartós) meghaladta volna a 600 ezer forintot, amire nem volt pénzük. Muzsik Tamás akkoriban az Átlátszónak elmondta, hogy a renoválásra új közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk.
A Tiszántúli Egyházkerületnek további kérdéseket is feltettek, de ezekre a kérdésekre a cikk megjelenésig, azaz egy hét alatt nem érkezett válasz. Így abban sem lehetnek biztosak, hogy a Muzsik Tamás által belengetett közbeszerzést egyáltalán kiírták.
Ezt szerették volna megtudni:
A Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezetnek mennyi pénzt fizettek ki?
Végül melyik másik cég, mikor és mennyiért fejezte be a kivitelezési munkálatokat?
Mikor nyitják meg a hívők előtt a templomot?
A tető felújításra kapott 150 millió forint támogatás elég volt-e, vagy kaptak-e még az államtól pluszpénzt?
Az egyházak 2018 óta számos esetben mentesülnek a közbeszerzés alól. Ma már egy bevett módszer: az állam adja a közpénzt, az egyház pedig – különleges jogaival élve – meghatározott esetekben akár közbeszerzési eljárás nélkül is választhat kivitelezőt. Így aztán a közpénz látszólag akadálytalanul folyhat át a kormánynak vagy a helyi vezetőségnek kedves cégekhez.
A templom egyébként Boldog István körzetében található, a volt fideszes országgyűlési képviselő sokszor megfordult a városban. Boldog István ellen jelenleg korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás. A vád szerint előre lezsírozták a települések fejlesztési pályázatait: ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz. Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere azt mondta a legutóbbi tárgyaláson, hogy őt is megközelítették Boldog emberei, azonban ő maga nem állt kötélnek. A polgármester állítása szerint alvó cégekről beszéltek neki, amiket beindítanak a projektek miatt, a munkát megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a tíz százalék, ami utána vissza lehet osztani.
Forrás: Átlátszó.hu/Kármán Irén